2013. április 12-én T/10476. számon benyújtotta a Parlamentnek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításának tervét az emberi erőforrások minisztere. A 8 oldalas dokumentumban a módosítási javaslatok 11. §-ban jelennek meg, az indoklás az 5. oldalon kezdődik.
A "fogyatékos személy" általános definíciója a javaslat szerint az ENSZ Egyezménnyel majdnem azonos lehet, de az Egyezmény ratifikálásakor elkövetett fordítási hibákat korrigálják. A legfontosabb változás, hogy a fogyatékosság mint gyűjtőfogalom a jövőben magában foglalja majd a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket is. Ezzel a jogalkotó egy hosszú ideje várt bővítés felé mozdul el. Ezt a követelményt egyébként az ENSZ Egyezmény védésekor is megfogalmazta a Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága az "ajánlások" 10-14. pontjaiban, amely követelmény teljesítésére a magyar kormányzati delegáció Genfben ígéretet is tett.
Az egyenlő esélyű hozzáférés (akadálymentesítés) ütemezését eddig törvény szabályozta. Láthattuk, hogy a törvényesen előírt határidők betartása minden időben komoly gondot okozott. A jogalkotó most arra tesz javaslatot, hogy a határidőket a jövőben ne az Országgyűlés határozza meg törvényben, hanem az részben országgyűlési határozat, részben a kormány határozata formájában jelenjen meg. A határozat valójában nem jogszabály, hanem jogi eszköz. Így a határidő be nem tartásának a jövőben gyakorlatilag nem nagyon lesz (lehet) következménye; még annyi sem, hogy a határidő közeledtével az Országházban vita folyhasson róla. Megszűnik a fogyatékosságügyi érdekvédelmi szervezetek azon lehetősége, hogy ezen törvény alapján, a határidők elmulasztására épülő pereket indíthassanak a bíróságokon. Emlékezetes, hogy 2004-ben a MEOSZ éppen a törvényben rögzített határidők miatt tudott próbapereket indítani, aminek az eredményeként módosult a fogyatékos személyek jogairól szóló törvény, komoly forrás került megtervezésre az EU-s programokban az akadálymentesítés támogatására úgy célzottan, mint horizontálisan más beruházási programok részeként; megindult a szakemberek képzése; pontosításra kerültek az egyenlő esélyű hozzáférés követelményei és a kötelezettek felfigyeltek a feladatukra.
A foglalkoztatással összefüggő szabályozási javaslat nem vesz el semmit a korábbiaktól és nem is ad hozzá. A célja nem más, mint az időközben megváltozott fogalmak helyesbítése.
A fogyatékossági támogatás összege a szabályozási javaslat alapján 2013. június 1-től kb. ezer forinttal emelkedik havonta, és összegszerűen kerül be a szabályozásba. Törvényes előírásra kerül (itt is) a támogatás összegének évenkénti emelése olyan mértékben, amilyen mértékben a nyugellátások emelésére egyébként sor kerül. Az öregségi nyugdíj minimumát 2008. január 1-je óta nem emelték.
Az Országos Fogyatékosügyi Programmal foglalkozó szakasz - szöveg-pontosítások és más szabályozási javaslatokkal összefüggő koherencia megteremtésén túl - megszünteti a Kormány azon kötelezettségét, hogy a Program végrehajtásáról kétévente beszámoljon és azt is, hogy az Országgyűlés négyévente új Programot alkosson. Ezzel megszűnik a törvényes garancia a Program időszakonként felülvizsgálatára, illetve a beszámolásra. Kétségtelen, hogy 1998 óta voltak gondok ezen kormányzati feladat végrehajtásával. A megoldás mégsem a garancia megszűnése kellene, hogy legyen, hanem a megfelelő szakértelemmel rendelkező és szükséges mértékű erőforrások biztosítása.
Figyelemre méltók a hatályon kívül helyező szabályok: megszűnik az Országos Fogyatékosügyi Tanács, azaz a Kormány és a fogyatékos személyek közötti párbeszéd fóruma. Ez volt az 1998-as törvény egyik sarokköve. Az indoklás szerint az Országos Fogyatékosügyi Tanácsról a jövőben kormány-határozat fog rendelkezni, bár ilyen határozat megalkotására törvény nem fogja kényszeríteni.
Az előterjesztő az előterjesztésben beszámol arról, hogy a javaslat megalkotásában érdekvédelmi és szakmai szervezetek is részt vettek, és a javaslat az ő egyetértésükkel került az Országgyűlés elé.
Összefoglalva tehát: társadalmi támogatással, a fogyatékos személyek képviselőinek egyetértésével (?)
- megszűnik a társadalmi párbeszédnek, a fogyatékos személyek életét segítő program-alkotási és beszámolási kötelezettségnek, az akadálymentesítés határidejének a törvényes garanciája;
- miközben emelkedik az egyes fogyatékossági támogatásban részesülő emberek támogatása havonta kb. ezer forinttal;
- illetve eleget tesz a Kormány az ENSZ Egyezmény védésekor tett azon ígéretének, hogy a fogyatékos személyek definícióját kibővíti a pszichoszociális fogyatékossággal élő személyekkel.
Tisztelt Horváth úr!
VálaszTörlésGyakorlatilag mit jelent az, hogy megjelent a törvényben a "pszichoszociális fogyatékkal élő" kifejezés??? Szerintem semmit, mert továbbra sem számít súlyos fogyatékosnak pl. egy paranoid skizofrén, aki nem tud önállóan élni, gonnokság alatt áll !! Nem kaphat fogyatékossági támogatást, az őt ápoló pedig nem kap ápolási díjat !!